Főoldal

Sarolta Auguszta bajor királyi hercegnő

Sarolta Auguszta Karolina bajor királyi hercegnő (Prinzessin Charlotte Auguste von Bayern) (* Mannheim, 1792. február 8. – † Bécs, 1873. február 9.), 1816-tól Karolina Auguszta (Karoline Auguste) néven osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár negyedik felesége, majd özvegye.

Származása, ifjúkora:

Sarolta Auguszta hercegnő édesapja IV. Miksa József bajor herceg, választófejedelem (1756–1825), 1806-tól I. Miksa néven bajor király, édesanyja Auguszta Vilma Mária hessen-darmstadti hercegnő (1765–1796) volt.

Gyermekeik:

• Lajos Károly Ágost herceg (1786-1868), 1825-től I. Lajos néven bajor király.
• Auguszta Amália Ludovika hercegnő (1788-1851), aki Jozefina francia császárné első házasságából való fiához, Eugene de Beauharnais-hoz, Itália francia alkirályához, Leuchtenberg hercegéhez ment férjhez.
• Amália Mária Auguszta hercegnő (1790-1794), kisgyermekként meghalt.
• Sarolta Auguszta Karolina hercegnő (1792-1873), osztrák császárné.
• Károly Tivadar Miksa herceg (1795-1875) tábornagy, aki Marie-Anne-Sophie Petin-nel (1796-1838) kötött rangon aluli házassága miatt elveszítette bajor trónöröklési jogát.

Édesanyja halála után 1797-ben apja másodszor is megnősült, a protestáns vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőt (1776–1841) vette feleségül, aki 1806. január 1-jén, az új Bajor Királyság kikiáltásakor, I. Miksa király trónra lépésével bajor királynévá emelkedett. A második házasságból nyolc gyermek született, Sarolta Auguszta hercegnő féltestvérei, akik közül öten érték meg a felnőtt kort:

• Erzsébet Ludovika hercegnő (1801-1873), aki 1823-ban IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz (1795-1861) ment feleségül.
• Amália Auguszta hercegnő (1801-1877), aki 1822-ben I. János szász királyhoz (1801-1873) ment feleségül.
• Mária Anna Leopoldina hercegnő (1805-1877), aki 1833-ban II. Frigyes Ágost szász királyhoz ment feleségül (1797-1854).
• Zsófia Friderika Dorottya hercegnő (1805-1872), aki 1824-ben Habsburg-Lotharingiai Ferenc Károly főherceghez (1802-1878) ment feleségül, az ő 1830-ban született fiuk lett I. Ferenc József császár és király.
• Mária Ludovika Vilma hercegnő (1808-1892), aki 1828-ban Miksa József bajor herceghez (Herzog Max Joseph in Bayern) (1808-1888) ment feleségül, az ő 1837-ben született leányuk lett Erzsébet császárné és királyné.

Hercegi esküvő

Sarolta Auguszta hercegnő 1808. június 8-án Stuttgartban feleségül ment I. Vilmos württembergi koronaherceghez (1781–1864), I. Frigyes király fiához, a trón örököséhez. Vilmos ezzel a házassággal akarta megelőzni, hogy az országát megszállva tartó Napóleon császár politikai házasságra kényszeríthesse őt családja valamelyik nőtagjával. 1808-ra Napóleon saját családjában már „elfogytak” a férjhezadható főrangú nőrokonok, ezért első feleségének, Jozefina császárnénak unokahúgát szánta Vilmos királyi hercegnek. A trónörökös élesen visszautasította a császár rangon aluli és megalázó ajánlatát, és Sarolta Auguszta hercegnőt vette feleségül, aki e házassággal württemberi királyi hercegnéi címet kapott.

Napóleon bukása után válási szándékukkal a württembergi bírósághoz fordultak. Férj és feleség egyképpen vallották, hogy házasságukat kölcsönös ellenszenv miatt még nem hálták el. 1814. augusztus 31-én a bíróság felbontotta a házasságot. Mivel mindketten új házasságot akartak kötni, a pápához fordultak, aki 1815-ben hivatalosan semmisnek nyilvánította a frigyet.

Vilmos koronaherceg 1816. január 24-én feleségül vette unokanővérét, Katalin orosz nagyhercegnőt (1788-1819), I. Pál orosz cár (1754–1801) leányát, József nádor első, 1801-ben elhunyt feleségének, Alexandra nagyhercegnőnek húgát.

Császári esküvő

Sarolta Auguszta hercegnő 1816. november 10-én feleségül ment a háromszor megözvegyült I. Ferenc osztrák császárhoz, magyar és cseh királyhoz (1768–1835), akinek harmadik felesége, Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix modenai hercegnő 1816. április 7-én hunyt el. (Megjegyzésre érdemes tény, hogy a császár első felesége, az 1790-ben elhunyt Erzsébet Vilma Lujza württembergi hercegnő (1767-1790) egyben a negyedik feleség, Sarolta Auguszta hercegnő első férjének, Vilmos hercegnek nagynénje is volt.) E házasság révén Sarolta Auguszta bajor hercegnőből Karolina Auguszta osztrák császárné, magyar és cseh királyné lett. Tudatosan választotta új nevét, keresztneveinek sorrendjét az esküvő napján megváltoztatva.

A házasság gyermektelen maradt, annak ellenére, hogy a császár szerette negyedik feleségét is. A Habsburg családban egyre gyakoribbá váló gyermektelenség, testi és szellemi fogyaték, korai gyermekhalálozás egyik valószínűsíthető oka a közeli rokonok között kötött házasság lehetett, ami a Habsburgok és a Wittelsbachok is túl régóta gyakoroltak.

A gyermektelen Karolina Auguszta császárné a politikában semmilyen szerepet sem játszhatott. Jótékonysági tevékenységnek szentelte magát. Fáradozásai révén több gyermekintézmény, kórház és számos munkáslakás (mai szóval: „szociális célú bérlakás”) létesült, mint például a „Carolinäum”, Bécs V. kerületében, az Arbeitergassén.

Ferenc császár halála (1835) után az özvegy Karolina Auguszta császárné Salzburgban élt, féltestvére, Zsófia Friderika Dorottya hercegnő (1805-1872) közelében, aki 1824 óta Ferenc császár fiának, Habsburg-Lotharingiai Ferenc Károly főhercegnek felesége volt. Gyermektelen özvegyként nem viselhette a császárnéi címet. Zsófia főhercegnővel kezdetben jól megértették egymást, később azonban súrlódások keletkeztek köztük. 1848 után, amikor Zsófia főhercegnő fia, Ferenc József lett a császár, a dominanciára törekvő Zsófia elérte, hogy az özvegy Karolina Augusztát Bécsből Salzburgba „száműzzék”. Barátságos és családias viszonya Zsófia gyermekeivel – köztük Ferenc Józseffel és az ugyancsak Salzburgba száműzött Lajos Viktor főherceggel is – mindezek ellenére továbbra is fennmaradt. Az özvegy császárné még a bizalmatlan és nehezen barátkozó Erzsébet királynéval is jól megérttette magát, ami az uralkodócsalád kevés tagjára volt jellemző.

Elhunyta, emléke

A köztiszteletben álló, általános szeretettel övezett özvegy Karolina Auguszta császérné egy nappal 81. születésnapja után, 1873. február 9-én hunyt el Bécsben. A császári család nyughelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el.

Emlékét több intézmény őrzi Németországban és Ausztriában, így a Karolina-Gimnázium a dél-bajororoszági Rosenheimben, a salzburgi Karolina Auguszta Múzeum („Museum Carolino Augusteum”). Baden-Württemberg fővárosában, Stuttgartban a Charlottenstrasse és a Charlottenplatz neve emlékeztet a Sarolta Auguszta württembergi királyi hercegnére.

 

Bemutatás